1. A TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 40. §-a és a BTK kari kiegészítő rendelkezések 17. §-a alapján a szakdolgozat (diplomamunka) a tanulmányok lezárásához kapcsolódóan a szakok képzési és kimeneti követelményeiben előírt speciális dolgozat, amelyet az oklevél megszerzéséhez a hallgató köteles sikeresen elkészíteni és megvédeni.
2. A szakdolgozat elkészítésében a hallgatót témavezető segíti. A témavezető az egyetemmel munkaviszonyban álló, lehetőleg minősített oktató, de indokolt esetben az adott szakdolgozati téma szerint illetékes oktatási szervezeti egység vezetője külső szakembert is felkérhet témavezetőnek.
3. A hallgató a szakdolgozat témáját, címét és témavezetőjét az adott intézet vagy tanszék vezetőjével előzetesen köteles jóváhagyatni. A felajánlott szakdolgozati témák mellett egyéb téma is választható, amennyiben ehhez a felkért témavezető és a szakfelelős írásban hozzájárul.
4. A szakdolgozat nyilvántartó lapját legkésőbb a szakdolgozat benyújtása előtt két hónappal kell leadni. A Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet által megszabott határidő tehát február 15., ill. szeptember 15. Szakdolgozatot csak az nyújthat be, aki leadta a nyilvántartó lapot.
5. A szakdolgozat benyújtásával a hallgató visszavonhatatlanul kijelenti, hogy a szakdolgozat kizárólagosan saját szellemi terméke, valamint elkészítéséhez csakis az abban feltüntetett forrásokat és csak a feltüntetett mértékben használta, továbbá a dolgozatot korábban más szakdolgozatként nem nyújtotta be. Külön plágiumnyilatkozat beillesztésére vagy mellékelésére tehát nincs szükség.
6. A szakdolgozatot a hallgató – pdf formátumban – a Neptun rendszerbe történő feltöltéssel nyújtja be kizárólag elektronikus formában. A szakdolgozatok leadási határideje az őszi félévben november 15., a tavaszi szemeszterben április 15.
7. A szakdolgozat csak abban az esetben fogadható be érvényesen, ha a témavezető a Neptun rendszeren keresztül nyilatkozott annak befogadhatóságáról.
8. A szakdolgozat bírálatát az érintett intézet- vagy tanszékvezető felkérésére alapképzésben egy, a Karral munkaviszonyban álló oktató, mester- és osztatlan képzésben pedig egy, a Karral munkaviszonyban álló oktató, továbbá egy, a Karral munkaviszonyban nem álló szakember végzi. Kivételesen indokolt esetben a BA képzésben is felkérhető a Karral munkaviszonyban nem álló oktató/kutató a szakdolgozat bírálatra.
9. A szakdolgozat minősítése ötfokozatú rendszerben történik. A szakdolgozat minősítése: alapképzésben a bíráló által adott érdemjegy, mester- és osztatlan képzésben a két bíráló által adott érdemjegyek átlaga egész számra kerekítve azzal a megkötéssel, hogy amennyiben bármelyik bírálat eredménye elégtelen, úgy a szakdolgozat minősítése átlagszámítás nélkül elégtelen. Elégtelenre bírált szakdolgozat esetén a hallgató új szakdolgozatot köteles benyújtani.
10. A szakdolgozat megvédésére a záróvizsgán kerül sor. A védés során a záróvizsga-bizottság meggyőződik a szakdolgozat szerzőségéről, a szerzőnek a szakdolgozat témakörében való tájékozottságáról, valamint arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett nézeteit meg tudja-e védeni a hallgató.
11. A záróvizsgára való jelentkezés a Neptun rendszeren keresztül történik a záróvizsga-jelentkezési időszakban. Záróvizsgára csak azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik – a TVSZ 41. §-ában felsorolt többi feltétel teljesülése mellett – védésre alkalmas szakdolgozatukat érvényesen feltöltötték a Neptun rendszerbe (az adott félév szakdolgozat-leadási határidejéig, vagy korábbi félévben).
12. A szakdolgozat terjedelmi követelménye (irodalomjegyzék nélkül): alapképzésben legalább 25 oldal, legfeljebb 50 oldal, mesterképzésben legalább 40 oldal, legfeljebb 80 oldal.
13. Egyéb formai követelmények:
- az első lapon ez álljon:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
a szak neve (pl. Magyar alapképzési szak)
- lejjebb pedig ezek:
a dolgozat címe, a szakdolgozó neve, a témavezető neve és beosztása, valamint a szakdolgozat-készítés éve;
- az oldalszámozás a tartalomjegyzék után kezdődve a jobb alsó sarokba kerüljön;
- a lapok bal és jobb oldalán 2,5 cm-es margót kell hagyni;
- a sortávolság (Microsoft Word szövegszerkesztőn írva) másfeles, a betűnagyság 12 legyen, betűtípus: Times New Roman;
- a szakdolgozat tartalmi felosztása: tartalomjegyzék, főszöveg (bevezetés, kifejtő rész, összegzés), felhasznált szakirodalom, (ha van:) források, mellékletek, függelék;
- az irodalmi témájú szakdolgozatok szerkezeti felépítése, a hivatkozás módja és a források és szakirodalmi művek megadása, címleírása az Irodalomtörténeti Közlemények szakfolyóirat 2017 előtti formai útmutatóját kövesse.
Szakdolgozati témaajánlatok a Magyar Irodalomtudományi Tanszék részéről:
(Önálló témajavaslattal hallgatóink bármelyik oktatónkhoz fordulhatnak.)
Ajkay Alinka
1. Műfajok és motívumok a klasszikus magyar irodalomban
2. Antik hatások a klasszikus magyar irodalomban
3. Versforma és intertextualitás
4. A 19. századi magyar irodalom vezéregyéniségei (Kazinczy, Kisfaludy K., Vörösmarty, Petőfi, Gyulai)
5. A líra változásai a 19. századi magyar irodalomban
6. Sajtó- és várostörténet a 19. században
Bogár Judit
1. Toposzok, motívumok a régi magyarországi irodalomban
2. A régi magyar irodalom egyes alkotásainak továbbélése napjainkig
3. A régi magyar irodalom szerzőinek recepciója a későbbi korok irodalmában
4. Az oktatás és nevelés megjelenése a régi magyar irodalomban
5. A gyermek képe a régi magyar irodalomban
6. Régi magyar vallásos irodalom: imádságok, népénekek, prédikációk
Dobos István
1. A 20. századi magyar irodalom történeti és elméleti kérdései (korszakok, poétikák, kánonok, stílusirányzatok, hatás- és befogadástörténet, kritika- és tudománytörténet, klasszikus művek újraolvasásának lehetőségei, fordítás és külföldi fogadtatás)
2. A 20. századi magyar líra és próza történeti-poétikai megközelítései (poétikai modellek, műfaji határátlépések, az irodalom és a társművészetek kölcsönhatásai, önértelmező alakzatok, a szövegközöttiség változatai, a nyelvszemlélet és a személyiségkép összefüggései, test- és térpoétikák)
3. Kosztolányi Dezső életművének kutatása (regény, elbeszélés, költészet, színpadi művek, fordítás, értekező próza, hírlapi cikkek)
Hargittay Emil
1. Balassi Bálint költészetének középiskolai oktatása az új tudományos eredmények tükrében
2. Az irodalom és műveltség helyzetének megváltozása a 16. századi Magyarországon
3. Az irodalom és műveltség helyzetének megváltozása a 17. századi Magyarországon
4. A barokk irodalmi eszmény bemutatása Pázmány Péter művei alapján
5. Zrínyi Miklós költészetének középiskolai oktatása az új tudományos eredmények tükrében
Horváth Kornélia
1. Egy szabadon választott kortárs magyar prózai mű elemzése és tanítási módszerei
2. Egy szabadon választott kortárs magyar lírai mű elemzése és tanítási módszerei
3. Egy szabadon választott XX. századi magyar drámai mű elemzése és tanítási módszerei
4. Ottlik Géza prózaművészete és taníthatósága
5. Pilinszky költészete és taníthatósága
6. Nemes Nagy Ágnes költészete és taníthatósága
7. József Attila költészete és taníthatósága
8. Radnóti Miklós költészete és tanításának módszerei
9. Nagy László költészete és taníthatósága
Osztroluczky Sarolta
1. József Attila költői nyelve (poétikái)
2. József Attila esztétikai és költészetbölcseleti írásai
3. Németh László regénypoétikája
4. Ottlik Géza novellisztikája
5. Hajnóczy Péter elbeszélő prózája
6. Mészöly Miklós regénypoétikája
7. Háy János drámái
8. Tóth Krisztina költészete
9. Tóth Krisztina elbeszélései
10. Verselmélet, alakzatelmélet
Radvánszky Anikó
1. 20. századi és kortárs magyar irodalom
2. 20. századi és kortárs francia, angol és amerikai irodalom.
3. Irodalomelméleti megközelítések (műfaj, önéletrajziság, fikcionalitás, történetiség stb.) szerepe a műelemzésben
4. Narratológia és prózapoétika (elmélet és gyakorlat)
5. Az irodalom kultúratudományos megközelítései (test-, tér-, szubjektumelméletek stb.)
Sipos Lajos
1. A Jónás könyve és a mű szerepe a kulturális horizont tágításában a gimnáziumban
2. A késő modernitás korának líraformái s a líraformák tanításához készíthető feladatlapok
3. Ars poeticák összehasonlítása a gimnáziumban
4. Novellaelemzési eljárások a gimnáziumban
5. Önálló kutatások révén összegyűjthető egyéni ismeretek az írói levelezéskötetek tanulmányozásával
6. Motívum-vándorlás a magyar irodalomban
7. A világháló lehetőségei a műelemzésben
8. A késő modernitás egyik folyóiratának elemző értelmezése mint a tehetséggondozás egyik lehetősége
Thimár Attila
1. A reformkor szimbolikus történelmi versei és szerepük az oktatásban
2. Az életrajzi elemek és az önelvű poétikai megközelítés lehetőségei a középiskolában egy Berzsenyi-példa alapján
3. Az irodalmi kultusz kialakulásának mozzanatai a reformkorban és ennek tanítási lehetőségei a középiskolában
4. A kortárs magyar elbeszélésmód alakváltozatai, nyelvi rétegzettsége és tanítási módszertana
5. A vizuális elemek elemzési lehetőségei a kortárs magyar próza alkotásaiban különös tekintettel középiskolai felhasználhatóságukra
6 Új műfajok születése kortárs irodalmunkban
Vajdai-Horváth Zsuzsa
1. A Nyugat folyóirat irodalomesztétikai kérdései, problémái (paródia, irodalomkritikai gondolkodás...)
2. Szabadon választott 20. századi drámai mű elemzése, műfaji problémái, tanítási kérdései (Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Szép Ernő...)
3. A klasszikus és a későmodern magyar líra körébe tartozó alkotó(k) életművének történeti-poétikai kérdései, taníthatósága
4. A klasszikus és a későmodern magyar próza körébe tartozó alkotó(k) életművének történeti-poétikai kérdései, taníthatósága
5. Kaffka Margit regénypoétikája
A záróvizsgára jelentkezésről szóló tudnivalókat itt olvashatja.
A záróvizsga menete és tételei:
