Szakdolgozattal kapcsolatos információk
A PPKE Gazdálkodási és menedzsment BA szakján a szakdolgozat-készítés folyamata a Neptun rendszerben történő témaválasztással és a konzulenssel egyeztetett témavázlat benyújtásával indul, amelyet a szakszemináriumok keretében végzett kutatómunka és rendszeres konzultációk követnek. A hallgatóknak jellemzően 50-80 ezer leütés terjedelmű, primer vagy szekunder adatokon alapuló kutatási dolgozatot kell készíteniük, amelynek leadhatóságáról a konzulens a befogadási kérés jóváhagyásával nyilatkozik. A folyamat a TVSZ-ben meghatározott időpontban történő elektronikus leadással zárul, ahol az eredetiségi nyilatkozat mellett már a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó transzparencia is kötelező előírás, a határidők szigorú betartása pedig alapfeltétele a záróvizsgára való bocsájtásnak.
Módszertani szempontból a hallgatók a már említett két fő út közül választhatnak: a primer kutatás során saját adatgyűjtést végeznek (például kérdőíves felméréssel, mélyinterjúkkal vagy megfigyeléssel), míg a szekunder kutatás esetében már létező adatbázisokat, vállalati jelentéseket vagy statisztikákat elemeznek újra egyedi szempontok alapján. A dolgozat szerkezeti felépítése szigorúan követi a tudományos standardokat, így a releváns szakirodalom feldolgozása után egy önálló módszertani fejezetben kell érvelő módon bemutatni a választott vizsgálati eszközöket, a mintavétel folyamatát, valamint az alkalmazott elemzési technikákat (például regressziószámítás, kvalitatív tartalomelemzés vagy SWOT-elemzés). A módszertani megfelelőség kritikus bírálati szempont, mivel a hallgatónak bizonyítania kell, hogy az általa választott eljárások alkalmasak a hipotézisek igazolására vagy elvetésére, biztosítva ezzel az eredmények szakmai hitelességét.
Záróvizsgával kapcsolatos általános információk
TVSZ II. rész A képzés rendszere, az oktatás rendje, A képzés rendszere 12. §
(2) A hallgató az adott szak képzési és kimenetei követelményei, illetve az azok alapján kidolgozott tantervek alapján folytatja tanulmányait. A tanterv határozza meg az adott szakon kötelező, kötelezően választható, illetve a szak által szabadon választhatóként felkínált tantárgyakat, az egyes tantárgyakhoz rendelt kreditértéket, valamint a végbizonyítvány kiállításának, a záróvizsgára bocsátásnak, illetve az oklevél kiállításának tartalmi követelményeit és feltételeit.
Gazdálkodási és menedzsment alapszak tantervének vonatkozó része:
A záróvizsga a hallgató jelenlétében, szóbeli védés formájában történik, az illetékes szakbizottság előtt. A vizsgázó két tételt húz: egy általánosat, illetve egyet az általa választott specializáció tételsorából. Legalább 20 perces felkészülési idő elteltével a bizottság előtt sikeresen kifejtett tételeit követően kap lehetőséget arra, hogy ismertesse szakdolgozatát, reagáljon a bírálatokra, illetve válaszoljon a szakdolgozattal kapcsolatos, korábban írásban megkapott, illetve a bizottság tagjai által feltett kérdésekre. A záróvizsga végeredményét a vizsganap végeztével a bizottság elnöke ismerteti valamennyi résztvevővel.
Filozófia, politika, gazdaság alapszak tantervének vonatkozó része:
A záróvizsga a hallgató jelenlétében, szóbeli védés formájában történik, az illetékes szakbizottság előtt. A vizsgázó két tételt húz: egy általánosat, illetve egyet az általa választott specializáció tételsorából. Legalább 20 perces felkészülési idő elteltével a bizottság előtt sikeresen kifejtett tételeit követően kap lehetőséget arra, hogy ismertesse szakdolgozatát, reagáljon a bírálatokra, illetve válaszoljon a szakdolgozattal kapcsolatos, korábban írásban megkapott, illetve a bizottság tagjai által feltett kérdésekre. A záróvizsga végeredményét a vizsganap végeztével a bizottság elnöke ismerteti valamennyi résztvevővel.
A záróvizsgával kapcsolatos további információkat a TVSZ 41.§-a rögzíti.
Gazdálkodási és menedzsment alapszak záróvizsga
A Gazdálkodási és menedzsment alapszak záróvizsgája három részvizsgából tevődik össze: a közgazdaságtani, módszertani és üzleti ismeretek részvizsga, a gazdálkodási és menedzsment szakmai ismeretek, valamint a szakdolgozatvédés. A két – tételsorra épülő – részvizsga teljesítése feltétele a szakdolgozat megvédésének és ezáltal a sikeres záróvizsgának. A záróvizsga osztályzata a szakdolgozat bírálója által adott ötfokozatú osztályzat, valamint a három részvizsgára kapott ötfokozatú osztályzat matematikai átlaga.
A szakdolgozatvédés során a szakdolgozat bírálója – aki sosem azonos a szakdolgozat témavezetőjével – elsősorban az előzetesen megírt és a szakdolgozóhoz eljuttatott írásos bírálatában feltett kérdésekre várja a választ, erre tehát a vizsgázónak legalább egy hétnyi felkészülési ideje van. Ezen túl azonban a bíráló további kérdéseket is feltehet a szakdolgozattal kapcsolatban, főként akkor, ha a vizsgázó válaszaival nincs teljes mértékben megelégedve. Összességében a szakdolgozatvédés leginkább egy nyilvános vitára hasonlít, ahol a szerző és a bíráló megvitatják a szakdolgozat főbb kérdéseit, továbbá a kapcsolódó kérdéseket, problémákat, további kutatási lehetőségeket is érintik.
A záróvizsga során a hallgató az előre meghirdetett tételsorból két tételt húz ki, ezek közül 20 perc felkészülési idő alatt mindkettőt kidolgozza, azokat egy-egy 5 perces önálló beszéd formájában előadja, majd további 5 percben a bizottság kérdéseire válaszol. A felelet végeztével a bizottság értékeli a hallgató teljesítményét előre megadott szempontok alapján. Így a záróvizsga képes felmérni, hogy a hallgató milyen mértékű tudással rendelkezik az adott témakörről, mennyire képes önállóan alkalmazni az egyes témákhoz kapcsolódó kötelező olvasmányokból származó ismereteit, mennyiben rendelkezik a szükséges kritikai és módszertani ismeretekkel, valamint mennyire képes a beszéde kapcsán felmerült kérdésekre válaszokat rögtönözni.
A vizsga képes felmérni azt is, hogy a szükséges kompetenciákat a hallgató milyen mértékben sajátította el. A vizsga részét képező ismeretanyagról az elsajátított készségek birtokában a hallgató koherensen számot tud adni és azt alkalmazni is tudja.
A záróvizsga az eredményhirdetéssel zárul: a hallgatók ekkor ismerik meg az egyes részvizsgákra kapott érdemjegyeiket és összeredményüket. Ha bármelyik részvizsga elégtelen eredménnyel zárul, a záróvizsga összeredménye is elégtelen, és legkorábban egy későbbi záróvizsga-időszakban ismételhető meg újra, ám csak a sikertelen részvizsgát kötelesek megismételni, a sikeres részvizsgák eredményét az ismételt záróvizsgába beszámítjuk.
Az adminisztrációra vonatkozó részletek itt érhetők el:
